Pulzáló mágnesterápia az implantátumok és protézisek esetében

Pulzáló mágnesterápia az implantátumok és protézisek esetében

Pulzáló mágnesterápia az implantátumok és protézisek esetében

Az utóbbi évtizedekben nem véletlenül kerültek a figyelem központjába az alternatív gyógyászati technológiák és módszerek. Ezek az eszközök a mellékhatások nélküli természetes gyógyulás lehetőségét hordozzák magunkban és ezt egyre inkább felismerik a nyugati medicina képviselői is.

A BNM mágnesterápiás eszközei az alacsony indukcióértékű mágneses teret generáló készülékek közé tartoznak, amelyeket magnetostimulációs kezelésekre fejlesztettek ki a legújabb technológiai elvárásoknak megfelelően.

A széleskörű alkalmazhatósága és a számos pozitív eredmény gyorsan az egyik legkeresettebb termékké tette ezt az eszközt.

A pulzáló mágnesterápia alkalmazási területei

A klinikai gyógyításban leginkább a fizikoterápiában alkalmazzák ezeket az eszközöket, így elsősorban a sportorvoslásban, a rehabilitációban, valamint bizonyos betegségek megelőzésében1. Ezen kívül egyre szélesebb körben ismert az is, hogy ezek a módszerek jótékonyan hatnak számos betegség kezelésében, mert a szervezet öngyógyító mechanizmusait képesek mellékhatások nélkül támogatni.

Korábban keveset tudhattunk arról, hogy az ilyen módszereknek milyen ellenjavallatai vannak. Ennek az a magyarázata, hogy az orvosok és kutatók valóban nem tapasztaltak káros mellékhatásokat a terápiával összefüggésben. A korábbi összefoglaló szakkönyvek is arról írtak, hogy nincs irodalmi adat a magnetostimuláció alkalmazásának ellenjavalatairól1. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a módszer fizikai jellemzői nagyban hasonlítanak a magnetoterápiához (orvosi felügyeletet igénylő nagy indukcióértékű mágneses teret generáló eszközök), így el kell fogadni az ebben a terápiás formában kötelező ellenjavallatok analógiáját. Azaz, hogy nem javasolt az alkalmazásuk: aktív daganatos megbetegedés, terhesség és bármely elektronikus implantátum jelenléte esetében1. Ezek az állapotok továbbra is ellenjavallat alá esnek a magnetostiumálciós terápiáknál, de biztonsági okokból az orvosok még néhány állapotot és/vagy betegségcsoportot is ide soroltak: epilepszia, vérzéses állapotok, fertőzések, lázas állapot, hormon túlműködés valamint immunszuppresszív kezelés alatt sem javasolják az ilyen jellegű kezeléseket.

Később ezeken kívül még felmerült számos olyan kérdéses állapot, mint például a beültetett fémimplantátumokkal élő betegek esete, ahol korábban óvatosságra intették a gyártók és az orvosok a betegeket, mivel nem állt rendelkezésükre elegendő információ. Eddig ezekben az esetekben mindig a szakorvosé volt a döntés a terápia alkalmazását illetően.

Az utóbbi évtizedben azonban elkezdtek humán vonatkozású szakmai publikációk is megjelenni a témával kapcsolatban, amik részletes eredményeket is közöltek már a témával összefüggésben.

Az egyik ilyen publikációban például a kutatók arról számoltak be, hogy a pulzáló mágnesterápiás stimuláció elősegíti a klinikai felépülést és a csontállomány helyreállítását is csípőprotézis (Wagner típusú) beültetést követően2. A kezelés során a betegek nem sokkal a műtét után napi 6 órás ilyen jellegű rehabilitációban vettek részt 90 napon át. Ez egy olyan kettős-vak vizsgálat volt, amelyet kis létszámú, de homogén csoporttal végeztek el. Igazolódott, hogy az ilyen stimuláció pozitívan befolyásolja a csontsűrűségi értékeket és a fájdalomszintet, valamint a betegek funkcionális felépülését, ugyanakkor nem tapasztaltak semmiféle káros mellékhatást. Hangsúlyozták, hogy a beteg együttműködése is fontos a hosszú terápia alatt. A pozitív eredményekre való tekintettel a tanulmány szerzői egyértelműen javasolták a pulzáló mágnesterápiát csípőprotézis beültetést követően.

1. kép: csípőprotézis,

CC-licence, kép forrása: Net1.

Csípő operáció radiológus asszisztenciával – illusztráció, CC licence, kép forrása: Net2.

Más tanulmányokban is beszámoltak korábban már arról – többek között – hogy eredményesen alkalmazták a pulzáló mágnesterápiát gerincfúziós műtétet követően (titániumház implantátum)4,5,6 illetve előzetes kísérletek során egy speciális fejlesztés révén már titán fogászati implantátum esetében is alkalmaztak már ilyen terápiát3 a csontképződés elősegítésére (in vitro).

A gerincfúziós műtét utáni pulzáló mágnesterápiás kezelést követően az egyik tanulmányban a független radiográfiás eredmények a betegeknél 97,9%-os arányú sikert mutattak és 89%-os jó vagy kiváló klinikai eredményt hoztak az igen magas kockázati csoportba eső betegeknél is. 5Egy korábbi randomizált, prospektív klinikai vizsgálat pedig szintén magas eredményeket ért el és a fúziós siker 92%-os volt a placebo csoport 62%-os javulási arányával szemben.6

Ezek a példák jól mutatják, hogy számos pozitív eredményt hoztak azok a vizsgálatok, amelyeknél a magnetostimuláció hatását olyan betegeknél vizsgálták, akik valamilyen fémimplantátummal rendelkeztek.

Ezeken az eredményeken kívül pedig született néhány állásfoglalás is a témában:

Pédául az Academy for Bioenergetics állásfoglalása szerint az alacsony frekvenciájú, és kis intenzitású (≈alacsony mágneses indukciós értékű) elektromágneses mezők esetében a fizikai törvényszerűségek alapján kijelenthető, hogy nem lehetséges az emberi szervezetbe ültetett implantátumok releváns befolyásolása (pl. melegedés ill. ionizálás útján). Az állásfoglalásban leírt eszköz fizikai paramétereinek korlátai azonosak más II/a osztályú pulzáló mágnesterápiás orvostechnikai eszközökre vonatkozó korlátokkal.7

Úgy tűnik tehát, hogy a pulzáló mágnesterápia alkalmazásának lehetősége még az ilyen speciális esetekben is – mint a fémimplantátumok és protézisekkel élő betegek esetei – egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi időben és számos kérdést sikerült már tisztázni a korábbi és az új tanulmányok eredményei kapcsán.

Nem véletlenül kapott ez a téma nagyobb figyelmet, hiszen a csontképződés elősegítésére ezeknek a betegeknek óriási szükségük van és miért is kéne lemondaniuk egy ilyen mellékhatásoktól mentes terápiáról, ha erre nincs releváns kizáró ok egyébként. Ez a rövid cikk is éppen arra igyekszik rávilágítani a kiragadott példákkal, hogy az új eredményeket és állásfoglalásokat érdemes áttekinteni, hogy az ilyen szakmai jelentések alapján a speciális esetek kérdéskörében is magabiztosan tájékozódhassunk.

Ugyanakkor természetesen, mivel ezek az eszközök, illetve a cikkben említett információk nem helyettesítik a szakorvosi diagnózist és kezeléseket, ezért fontos és ajánlott az orvosi szaktanács és konzultáció minden egyedi esetben.

Írta: Balassa Tímea (2012)

Felhasznált irodalom:

Sieroo A.: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban : elméleti alapok, biológiai hatások és klinikai alkalmazás *ford. Dobos József+; Megjelenés: Budapest: Farkas J., 2003

Dallari D, Fini M, Giavaresi G, Del Piccolo N, Stagni C, Amendola L, Rani N, Gnudi S, Giardino R. Effects of pulsed electromagnetic stimulation on patients undergoing hip revision prostheses: a randomized prospective double-blind study. Bioelectromagnetics. 2009 Sep;30(6):423-30.

Chan AY, Bergman H. Performance verification of a prototype non-invasive intra-oral bone growth stimulator for titanium dental implants. Conf Proc IEEE Eng Med Biol Soc. 2008; 2008:5624-7.

Bose B. Outcomes after posterolateral lumbar fusion with instrumentation in patients treated with adjunctive pulsed electromagnetic field stimulation. Adv Ther. 2001 Jan- Feb;18(1):12-20.

Marks RA. Spine fusion for discogenic low back pain: outcomes in patients treated with or without pulsed electromagnetic field stimulation. Adv Ther. 2000 Mar-Apr;17(2):57-67.

Mooney V. A randomized double-blind prospective study of the efficacy of pulsed electromagnetic fields for interbody lumbar fusions. Spine. 1990;15:708-712

AFB – AFB – Academy for Bioenergetics, Internationale Lehr- und Forschungsanstalt im Fürstentum Liechtenstein: A BEMER terápia alkalmazása fém, műanyag és elektronikus implantátumok esetében, 2005 (angol verzió: Information about the use of the BEMER- Therapy for patients with metal, plastic or electronic implants, 2003)